Az ember, ha gyereke születik a feje tetejére áll a világ – mondják. Én már átalakítottam magamban ezt a mondatot, mert számomra azóta állt a feje tetejére minden, amióta a fiam kamaszodik. Az egy dolog, hogy egyre jobban érdeklik a lányok, mert hát ez egy természetes folyamat, de egyre jobban érdeklik az elektronikus dolgok, és a telefon is. Na nem csak játékra és egymással való kapcsolattartásra, hanem ezer félre – a tanulmányokat segítő feladatsor és program – használatára. Persze ebből ember legyen a talpán, aki ki tudja szűrni, hogy melyik tartozik az iskolához és a tanulmányokhoz és melyik nem, mindenesetre a tanulmányi eredménye nem romlott. Ez pedig biztató.
Az viszont már nem annyira, hogy mivel sokat használja, és mindenhova viszi magával, vigyázni viszont még nem tud rá eléggé, ezért már harmadszor fogunk az ismert Android szerviz csapatunkhoz folyamodni kijelzőcsere igényével. Ebből egy alkalommal tényleg nem a fiam tehetett arról, hogy összetört a kijelző, mert a kislányom sodorta véletlen le a telefont az asztalról, de a másik két alkalom bizony jócskán a fiam figyelmetlenségéből adódott.
Én nem szeretek nagyon szigorú lenni, sőt mondhatom, hogy kifejezetten engedékeny és lágy szívű vagyok, de most már én is annyira meguntam, hogy egy hónapon belül kétszer is meg kellett látogatnunk az androidszerviz.hu csapatát, hogy megmondtam a fiamnak, a következő cseréjét ő fizeti – vagyis havonta letiltom a zsebpénzéből, annak ötven százalékával, ameddig le nem telik az összeg. Ezt meghallva a samsung szerviz kis csapata a lehető legjobb kijelzővédő fóliát tette fel a telefonra, hátha nem kell ezt végig élnie. Mondanom sem kell, mennyire aranyosak, próbálják védeni, de azért már ők is belátják, hogy két hónap alatt egy kicsit sok a három kijelző csere. Remélem most már benő a fiam feje lágya.